A kapu mint két világ közti küszöb, egy állapot kifejezője, kint is vagyok bent is vagyok. A székelyek megőrizték a mának, de a porta része volt a Kárpátmedencében. A maga boltívével a templom szakrális terének szentéjét idézi, a szekérbejáró az anyagi világ kapuja, ott hordták be a terményt, míg a torony vertikális irányultságával, a kapunál a bálványfa a szellemet hozza közénk. Mellette a kis pad az öreg lelkeké, mint a templom körüli cinterem a fejfákkal.

A csíki kapu díszítésében a legegyszerűbb, de formája a legszebb. A csíkszentkirályi kapu életfája, hozza duális világot, mint virág felül és oldalnézetbeli faragott képében, palmetta virággal befödve.
<< Vissza