Csíkszentléleki Szárnyasoltár

Csíkszentlélek-i Szárnyasoltár, készült 1510, 1914-ben Budapestre viszik restaurálni, ma is ott van a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításában, a Csíkmenaság-i szárnyasoltárral, és a Csíksomlyó-i szárnyasoltár töredékével.

A csíkszentléleki szárnyasoltár, a Teremtett világ Rendjét adja, a Boldogasszony Szűz Mária négy külömböző életállapotában ábrázolva, így a vertikális tengelyen, fent a lunettán Mennyben koronázattatik szivárványon ülve az Atyaisten és a Fiúisten által. Lent a predellán fájdalmak asszonya, a sírból kiemelkedő Fájdalmas Krisztus és Szent János oldalán. Középen a központi képen, az apostolok körében, Krisztus helyét betöltve, Úrnő a Szentlélek eljövetelekor. Alakja kimagaslik mindközül, mögöttük brokátfüggöny, a köpenyes Mária alakját idézi, aki végítélet napján köpenye alá menekíti mindazon lelkeket kik hozzá menekülnek (Bögöz templom végítélet freskó).

A vertikális síkon a szárnyakon megosztva oldalanként férfi és női szentek jelennek meg, megegyezően a még ma is szokásos egyes csíki templomi ülésrenddel. Erre reflektál a központi kép virágindás aranyozott faragásában megjelenő két szimmetrikusan elhelyezett rozetta, mely az óramutató járásával megegyezően forog amely a napnak a forgásiránya, a férfi princípiuma. A nő princípiuma a hold, mely ez esetben négy osztatú virággal jelenítik meg. Mindezt a székely kapuinkon is megőriztük a jobbra- balra forgó rozettákkal, mint nap-hold szimbólumai.